Ajánlja fel Ön is adója 1%-át

A fertőzött kutak tisztításának lehetőségei

2018. július 19.

 

A fertőzött kutak tisztításának lehetőségei:

Első lépés, hogy a vízfelszín tetején úszó dolgokat el kell távolítani (ami sokszor nem egyszerű folyamat), majd a kutat többször ki kell szivattyúzni, hogy a benne lévő víz kitisztuljon, majd ezután lehet nekiállni a kezelésnek, annak függvényében, hogy mi is a probléma.

Mit tehetünk, ha a kémiai összetevők nem felelnek meg: Valamilyen szinten ez a nagyobbik gond, hiszen a vizek kémiai összetevőit nem tudjuk változtatni egy kezeléssel (épp ezért nagyobb a gond). Ennek oka soktényezős. Ilyen alapvetően az, hogy mik a helyi adottságok, hiszen ez alapjában befolyásolja a vízminőséget. A tapasztalatok azt mutatják, hogy hazánkban a vizek jelentős részében a vas, a mangán és az arzén nagy mennyiségben jelen van (mint igaz ez a mezőtúri, túrkevei és kuncsorbai kutakra is.Ez magyarázható Magyarország földrajzi helyzetével, hiszen az árterekben, a folyó partjának környékén ez tipikusan jellemző érték. Ennek oka, hogy a vulkanikus folyamatokkal ezek a fémek (és egyéb szennyező anyagok) a felszínre kerültek. A természetes málás folyamán a szennyező anyagok kimosódtak és a folyókba kerültek. A folyók a hordalékkal elszállították, majd azokon a területeken (mint pl. az Alföldön) ahol a folyók már megszelídülnek, és a hordalékot lerakják lerakásra kerül a vas, a mangán és egyéb anyagok is. Itt belemosódnak a felszín alatti vizekbe és jelenleg is ott vannak (ott is maradnak)

Ezekkel az értékekkel sajnos sok mindent nem tudunk tenni, ezek helyi adottságok, el kell fogadni. Javítani rajtuk csak tisztító, szűrő berendezésekkel tudunk, ezek viszont jó hatékonysággal működnek. Működési elvük alapjában véve a fordított ozmózis technológiáján alapul. Ennek a működési elve leegyszerűsítve az, hogy egy félig áteresztő membrán segítségével szűri meg a vizet. Miután a membrán vízáteresztő résének a mérete nagyon kicsi (0,0001 mikron) ez gyakorlatilag minden szennyeződést (kémiai, fizikai) kiszűr olyannyira, hogy még a biológiailag aktív szervezetek sem jutnak át rajta. Ilyen szempontból ez egy jó megoldás lehet, ugyanakkor mind a szűrű költségbe kerül, mind a karbantartására is gondolnunk kell.

Foglalkoznunk kell azzal is, hogy egészségkárosító hatáson túl (az ilyen vizekben jelentősen könnyebben élnek meg a baktériumok és jobban is szaporodnak) esztétikai és technikai problémáink is lehetnek (lesznek), mivel a vas nemcsak a csapban, fürdőkádban, hanem a csövekben, lefolyókban is lerakódásokat képez, ezzel csökkentve ezek keresztmetszetét és dugulást okozhat.

 

Mit tehetünk, ha a bakteriológiai vizsgálat eredménye a rossz?:

Ez az egyszerűbb dolog, bár sokkal több kellemetlenséget tud okozni, ha ezzel van a baj, hiszen pl. egy E. coli baktérium kellemetlen napokat okozhat az egész családnak. Ugyanakkor a jó hír, hogy ezt a problémát egy kis munkával és pici költséggel meg is próbálhatjuk orvosolni és ráadásul akár saját magunk is elvégezhetjük (bár, ha a fertőzés folyamatos mondjuk egy trágyatároló vagy derítő miatt, akkor a munkánk felesleges lesz, hiszen gyorsan elszennyeződik ismételten a víz).

Ehhez ismernünk kell a kútban lévő víz mennyiségét:

Ásott kútnál:

(D2*π/4, ahol a D2 a kút átmérője, a π=3.14). Az így kapott eredményt megszorozzuk a kút mélységével (vízmélységgel!) és, ha mindent méterbe átváltottunk az elején, akkor m3-ben megkapjuk a kútban lévő víz mennyiségét.

Minden m3-hez 30 g klórmeszet kell használnunk. A klórmeszet elkeverjük annyiszor 0,3 l vízzel, amennyi m3 víz van a kutunkban.

Klórmész helyett használhatunk. Ebben az esetben m3-enként 1 liter hipot kell használnunk (nem a háztartási, hanem az ipari hipo-t)

Fúrott kutaknál:

Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok esetben nem ismerjük a pontos mélységet, vagy éppen a csőátmérőt, de általános szabályként alkalmazható, hogy 100 g klórmeszet feloldunk 1 liter vízben, vagy 0.5 liter hipo-t hígítunk fel úgy, hogy 2 liter legyen, és ezt öntjük a csőbe.

A klórozásnál figyeljünk arra, hogy a klórmész teljesen feloldódjon és a kútba öntés után 24 órán keresztül állni hagyjuk. Ezután a víznek klórszagúnak kell lennie (ha nem érezzük, ismételjük meg a műveletet kétszeres mennyiségű klórmésszel vagy hipo-val). Ha ezzel kész vagyunk az ásott kutak vizét többször ki kell szivattyúzni, valamint a fúrt kutak vizét addig kell húzni, amíg már nem érezzük a klórszagot.

Természetesen az eredményeket biztosan megmondani csak akkor lehet, ha ismételt vízvizsgálatot végzünk, de valószínűsíthető, hogy a bakteriológiai állapota a víznek megfelelő lesz.

 

Hogy is kellene karban tartanunk az ásott kútjainkat?

Egy kútnál alapvető elvárás, hogy tiszta legyen, hiszen tiszta vizet csak tiszta kútból nyerhetünk. Ehhez szükséges a környezetének tisztán tartása is. Jó vizet ne várjunk olyan kúttól, ami egy trágyatároló közepében (vagy akár közelében) van, vagy veszélyes anyagokat tárolnak mellette (arról nem is beszélve, hogy sok más kútnak a vizét is elszennyezi), így figyeljünk rá, hogy pl. a trágyalé ne kerülhessen a felszíni vizeinkbe (megfelelő trágyatároló építése, megfelelő trágyázás).

Ezen felül fontos a kút karbantartásának menete is.

Egyrészt szükség lehet a lerakódásoktól megtisztítani a kutat. Erre azért van szükség, mert (főként, ha nem tartották karban a kutat előtte) a belepergő falevelek, por szemét, stb. leülepszik a kút aljára és beiszapolódik. Ez az iszapréteg eltömíti a befolyó víz útját és drasztikusan csökkenti a kiemelhető vízmennyiséget (adott esetben meg is szűnhet a vízellátás).

Ilyenkor kézi erővel, vagy géppel lehet a munkálatokat elvégezni. A kézi erővel történő tisztításnál nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a kútgyűrűk elmozdulhatnak és ez balesetet (akár halált is) eredményezhet, valamint a legalsó gyűrű aljától lejjebb menni nem szabad (kavics, homok betörés). Erre a feladatra érdemes szakembert fogadni a veszélyek miatt.

Ugyanakkor nem csak azzal kell foglalkozni ami lent van. Fontos, hogy az ásott kút teteje le legyen zárva, hiszen, ha falevelek, por, piszok (netán valamilyen állat) belepotyog az tönkre is teheti a vizet, de legalábbis mindenképpen gondokat okoz. Így az egyik legelső és legfontosabb dolog, hogy zárjuk le a kutunkat.

Következő lépés, hogy a kút káváját, gyűrűit is tartsuk tisztán. Távolítsuk el a lerakódásokat, ne tároljunk rajta veszélyes anyagokat. Hagyományosan (és pl. a vízmű mintavételi kútjainál, de sok háznál ma is) rendszeresen lemeszelik a kutat kívül-belül. Belülről egészen a vízfelszínig teszik ezt meg. Ennek oka, hogy a mész fertőtlenítő hatású és megakadályozza a kút falán a baktériumok elszaporodását, így tiszta marad a vizünk.

Különösen vigyázzunk a felszíni vizeink tisztaságára, hiszen fontos szerepet töltöttek be az őseink életében is, de ma is hasznos és fontos sokak számára!

 

A program "Törökszentmiklós, Túrkeve, Ecsegfalva, Kisújszállás, Dévaványa, Mezőtúr tanyás térségek ivóvízvizsgálata" címmel  a 2017. évi Nemzeti Tanyafejlesztési Program keretein belül  valósul meg.

 

Pályázati azonosító: TP-1-2017/235

 

 

Hírlevél feliratkozáshoz kattintson ide!
Hírlevél

Érdekli egyesületünk munkássága? Íratkozzon fel hírlevelünkre és ne maradjon le semmiről!

×