Ajánlja fel Ön is adója 1%-át

A fúrt és ásott kutak tisztításának fontossága

2018. március 06.

 

Hagyományosan az ásott kutaknak nagy szerepe volt az emberiség történetében, hiszen ez biztosította a falvaknak, tanyáknak az alapvető vízszükségletét. Ennek megfelelően oda is figyeltek a gazdák mind az épületek építésekor, mind pedig a későbbi használat során a vízvételi helyekre. Nagyon sok helyen ma is nagy jelentőségük van és itt nem csak feltétlenül a hazai viszonyokat kell figyelembe venni, hanem érdemes a témát világszinten vizsgálni (sokkal több olyan hely van, ahol nincs vezetékes víz és más lehetőség nem adódik fogyasztható, tiszta víz vételére).

Az idő előrehaladtával (és a szennyeződések megjelenésével) egy másik technikát kezdtek használni az emberek ez pedig a fúrott kút volt. Az átállásnak elsősorban az oka az volt, hogy az új technológiák megjelenésével kemény munkát lehetett kiváltani a gépek segítségével (valamint már nem csak a nagy városi közkutakra volt használható a fúrás) és nem utolsósorban sokkal gyorsabban lehetett iható vízhez jutni, ami ráadásul (mivel mélyebb rétegekből érkezik) tisztább is (bár kevesebb mennyiségű vízhez lehet hozzájutni ezzel a módszerrel).

Ezzel egy időben a kutak jelentősége azonban radikálisan csökkent a településeken, hiszen megkezdődött a vezetékes víz bevezetése. Szerepük mégis megmaradt azokon a területeken, ahol a közművek nem jelentek meg, valamint továbbra is használták locsolásra, állatok itatására, mosásra is. Az 1990-es évektől viszont drasztikusan visszaesett a gazdálkodás (főként a kiskerti gazdálkodásra gondolunk), a zárt kertek használata, az állatállomány, így a kutak is egyre elhanyagoltabb állapotba kerültek. Jellemző volt például a zártkerti területeken, hogy meghatározott távolságonként kutakat létesítettek a locsoláshoz. Sajnos sok helyen ezek is tönkre mentek, elszennyeződtek.

 

A tanyás térségek visszaszorulásával, a tanyák megszűnésével sok esetben már csak onnan tudjuk, hogy ott valaha tanya állhatott, hogy a szántóföld közepén egy kút árválkodik. Sok helyen már a földhivatal nyilvántartásából is törölték az eredeti tanyaudvar helyrajzi számát.

 

Ebben az értekezésben nem célunk bemutatni azt, hogy miért is szennyeződik el a talajvíz, tudjuk, hogy soktényezős dologról beszélünk és mind a nagyüzemi gazdálkodás, mind a karbantartás hiánya, de akár az is, hogy derítőként való használták szerepet játszik a folyamatokban, ugyanakkor tény, hogy sok kút vize válik használhatatlanná.

Teledobált, télen is nagyon büdös kút. Ez igazán fertőzi a vízbázist!

Egy-egy kút elhanyagoltságának következménye túlmutat azon, hogy legfeljebb a kút használójának okoz problémát, hiszen a talajvíz folyamatosan mozgásban van mind vertikálisan, mind pedig horizontálisan. Ez viszont hozza magával azt is, hogy egy-egy szennyezett vízvételi hely kutak egész sorát tudja elfertőzni, használhatatlanná tenni, így mindenkinek fontos ügye, hogy odafigyeljen a környezetében található kutak állapotára.

 

  A program "Törökszentmiklós, Túrkeve, Ecsegfalva, Kisújszállás, Dévaványa, Mezőtúr tanyás térségek ivóvízvizsgálata" címmel  a 2017. évi Nemzeti Tanyafejlesztési Program keretein belül  valósul meg.

Pályázati azonosító: TP-1-2017/235

 

 

Hírlevél feliratkozáshoz kattintson ide!
Hírlevél

Érdekli egyesületünk munkássága? Íratkozzon fel hírlevelünkre és ne maradjon le semmiről!

×