Ajánlja fel Ön is adója 1%-át

Ember- és talajkímélő kertgazdálkodás

2019. május 14.

 

Ember- és talajkímélő kertgazdálkodás

 

Zseniális előadót hívtunk meg hozzánk Túrkevére. Május 8.-án vendégünk volt Dr. Gyulai Iván ökológus, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense, a gömörszőlősi ökofalu megálmodója és létrehozója.

A Városi Könyvtár adott teret az előadásnak, délután 17:00 órai kezdettel. Az érdeklődők nagy várakozással érkeztek és meg is állapíthatták, hogy érdemes volt erre a programra szánni az idejüket.

Dr. Gyulai Iván itt Magyarországon a komposzthagyó mélymulcsos kertészkedés újrafelfedezője, és missziójának tekinti ennek az ember- és talajkímélő gazdálkodásnak az átadását minden kertbarátnak, gazdának.

Az előadáson megtudhattuk, hogy mára az ember annyira lepusztította a talajt, hogy 17-szer gyorsabb a talajpusztulás, minthogy újratermelődjön a tápanyagban gazdag televénytalaj. A talajszerkezetet magyarázta elsőként előadónk Power Point diasorán.

Az ember megzavarja a természetes körfolyamatot, egyrészt a természettel ellentétben ősszel nem betakarja, hanem a szántással kitakarja a talaj felszínét, másrészt pedig a legtöbb növényi vegetatív részt eltávolítja a helyszínről, újabban a „hulladékokat” is energetikai céllal hasznosítja. A védőtakarójától megfosztott földfelszín ezáltal kitett a fagyváltozékonyságnak, a csapadék okozta eróziónak, tömörödésnek, tápanyag kimosódásnak, a szél okozta deflációnak, illetve az eltávolított szerves-anyag miatt a televény talaj újraképződése elmarad. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy a szántóföldi művelés következtében a talaj sokkal gyorsabban pusztul a megújulás mértékéhez képest.

Gyulai Iván felvázolta a komposzthagyó mélymulcs készítésének előnyeit a hagyományos talajforgatásos földműveléssel ellentétben. Az ősszel eltávolított, elhalt szerves-anyagra természetesen szükség lenne a termesztett növények tápanyagigényének kielégítésére, ám ezek hiányában a talajerőt mesterséges módon, műtrágyákkal pótolják. A műtrágyák soha nem lesznek képesek a természetes folyamatok hiányát pótolni, közvetlen és közvetett módon károsítják a környezetet is. A talajerő visszapótlásának ezért a legjobb módja, ha a talaj felszínén hagyjuk az ott keletkezett szerves anyagokat, vagy komposztálunk, és az érett komposztot juttatjuk vissza a talajra. A műtrágyák helyett istállótrágyát veszünk igénybe, és a mélymulcsot azzal tápláljuk. A zöld növényi részek melyek elbomlanak, szalmával és lóganéjjal betakarva kialakítják a talajéletben gazdag humuszt (televény talajt). Az előadónk beszélt a talaj átalakulásáról, amely a mikroorganizmusoknak (paránylényeknek) köszönhető. A paránylények a szénből nyerik az energiát, építik fel a testüket, a nitrogénből pedig a fehérjét, örökítő anyagot, sejtszerkezetet. A korhadás akkor a leggyorsabb, ha az elegyben egy egységnyi nitrogénre 30-35 egységnyi szén jut. Ez a szám onnan származik, hogy a korhadással járó aerob lebontás első fázisában közreműködő paránylények ebben az arányban igénylik a nitrogént és szenet. Mire a folyamat befejeződik a szén mintegy 60 %-a elhasználódik az energianyerésre, így a végtermékben 10 szénre 1 nitrogén fog jutni. Ha a szén ennél az aránynál több, akkor a folyamat lelassul. Amikor az ideális szén/nitrogén aránynál, nitrogénben gazdagabb , nyers humuszképző keletkezik ez ammónia felszabadulását eredményezi. Amikor a folyamat átvált, a nyers és rostos humuszképzők határán, az anyag optimális, de átmeneti állapotban van a szén/nitrogén arány tekintetében. A falevél ősszel lehullik, a fű megsárgul és betakarja a felszínt, ezek az állapotok képviselik az optimális szén/nitrogén arányt.

A mélymulcsos módszer nem más, mint a talaj felszínen történő komposztálás, ahol nem felfelé növesztünk egy komposztdombot, hanem szélességben és hosszúságban. A kirakott takaró maximális vastagsága az első évben nem lehet több, mint 80 centiméter, és nem lehet kevesebb ötven centiméternél. A takarót ősszel, a fagyok beállta előtt alakítjuk ki, és minden ősszel megújítjuk olyan módon, hogy a takaró vastagságát annyival csökkentjük, amennyi az előző évből keletkezett fel-talaj - televény talaj- .

Előadónk 1999-ben Szuhafőn kezdett művelni egy felhagyott kertet. Ásta, szántotta a talajt és úgy vetett bele, locsolni, gyomlálni kellett. Mivel mindig is biokertészetben gondolkodott, így műtrágya helyett a lovai alól kikerült természetes istállótrágyát használt. Aztán jött a mélymulcs ötlete, és a permakultúra. Bár időbe telik kialakítani a mélymulcsos talajt, de nagyon megéri, mert onnantól a talaj jó vízháztartása miatt nem kell locsolni, a tápanyaggazdagság miatt az élő-talajunkat nem kell ásni, szántani. A gyomok sem maradnak meg. Az emberi energiával spórolni lehet másra. A környezetünk pedig nem károsul a manapság bevett technológiák miatt.

A talaj téli takarása fölöslegessé teszi az ásást, szántást, hiszen az ötven-hatvan centiméter vastag mulcs alatt az élővilág fellazítja a talajt. Ennek haszna, hogy nem kell gépi erőt használni, nincs üzemanyag-felhasználás, és ebből származó emisszió. A talaj takarása meggátolja a szél és vízeróziót.

A növénytermesztésben közvetlenül a mélymulcsba ültetjük el a palánta növényt, vagy valamely szaporító képletet. Ilyenkor nem hatolunk le a talaj felszínéig. Vasvillával széthúzzuk a mulcsot a szükséges mélységig, beleültetjük a palántát, vagy a szaporító képletet, és a mulcsot visszahúzzuk az eredeti magasságba.

Bármilyen növény palántáját ültethetjük ezzel a módszerrel, vagy gumókat, hagymákat is. A burgonya különösen kedveli ezeket a körülményeket, de az uborka is hálás. A burgonya gumója harminc centiméter mélyre kerül a mulcsba tavasszal, anélkül, hogy a talajjal érintkezne. A felszedésig, amit itt szó szerint kell érteni, több gondoskodást már nem is igényel, itt ha akarnánk sem tudnánk kapálni, vagy töltögetni. A növény viszont meghálálja a laza mulcsot, és kellő nedvességet. A kézzel kihúzott növény gyökerével együtt a gumók is a felszínre kerülnek. Néhány a talajban marad, és a következő őszi takaró alatt áttelel, és árvakelésű lesz. Amikor nyers humuszba ültetünk, akkor elsősorban a nitrogénben gazdag talajt kedvelőket ültessünk. A káposzta és tökfélék kiválóan alkalmasak.

Az előadás végén a földből kiszimatoló pici vakond volt az utolsó dia. Ezután lehetett kérdezni, és beszélgetés indult meg Gyulai Iván és az egybegyűlt hallgatóság között.

A Városi Televízió felvette az előadást, ami épp szerkesztés alatt áll.

Szeretnénk ha a Giligán Egyesület hasznos és közösségépítő programjait még többen látogatnák, ezért hívok Minden Tisztelt Túrkevei lakost, hogy jöjjön, tegye gazdagabbá ismereteit!

 

 

 

 

Hírlevél feliratkozáshoz kattintson ide!
Hírlevél

Érdekli egyesületünk munkássága? Íratkozzon fel hírlevelünkre és ne maradjon le semmiről!

×