Őstermelői igazolvány

Az őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenység bevételeinek nyilvántartására alkalmas. Ez az igazolvány tartalmazza a mezőgazdasági őstermelő adatait és az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb adatokat.

Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az a 16. életévét betöltött magánszemély, aki a saját gazdaságában, nem egyéni vállalkozóként a meghatározott mezőgazdasági termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat. A termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és ezen személynek a családi gazdaságban – nem hivatalos alkalmazottként – közreműködő családtagját is őstermelőnek tekinthetjük.

A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiváltásához a falugazdász jelenlétében nyilatkozatot kell tenni a termelésre és a saját termelésű termékek értékesítésére vonatkozó adatairól. Továbbá arról, hogy a mezőgazdasági őstermelő rendelkezik olyan saját gazdasággal, amely alkalmas a nyilatkozata szerinti termelés és értékesítés elérésére. (Ide tartozik az erdei termékek gyűjtögetése is, de ebben az esetben engedéllyel kell rendelkezni az erdőterület tulajdonosától.) Az igényléshez szükséges egy 30 napnál fiatalabb földhasználati lapszemle, adóazonosító jel, adószám, lakcímkártya, személyi igazolvány. Állattenyésztés esetén szükséges a tenyésztőszervezeti igazolás vagy az ENAR kód.

Ha az őstermelői jövedelmed az évi 600.000 forintot nem haladja meg akkor ezt a jövedelmet nem kell figyelembe venned és adómentesnek minősül.

Az őstermelőként előállított termékek részleteit a 1995. évi CXVII törvény 6. számú melléklete tartalmazza.

Fenti információk tájékoztató jellegűek, a pontos és aktuális információkat a helyi falugazdász biztosítja.

 

Kistermelő fogalma

Kis mennyiségek meghatározása

A kistermelő olyan természetes személy, aki az általa kis mennyiségben termelt, betakarított, összegyűjtött és előállított élelmiszereket közvetlenül a végső fogyasztóknak és a kiskereskedelmi, vendéglátó, valamint közétkeztetési intézményeknek értékesíti. Az értékesítést régión belül vagy légvonalban számítva 40 km távolságban a Magyar Köztársaság területén belül értékesíti.

 

A különböző élelmiszerekre vonatkozó kis mennyiségek felső határai:
a) hetente 6, évente legfeljebb 72 darab kifejlett vagy növendék sertést, juhot, kecskét, struccot vagy emut
b) hetente 10, évente legfeljebb 120 darab 50 kg alatti malacot, 15 kg alatti bárányt vagy gidát
c) hetente 2, évente legfeljebb 24 darab kifejlett vagy növendék szarvasmarhát,
d) hetente 2, évente legfeljebb 24 darab 100 kg alatti borjút vágathat le és értékesíthet
e) hetente legfeljebb 200 darab házi tyúkfélét,
f) hetente legfeljebb 100 darab víziszárnyast vagy pulykát,
g) hetente legfeljebb 50 darab nyúlfélét vághat le és értékesíthet.
h) hetente 70 kg, évente legfeljebb 2600 kg húskészítményt állíthat elő és értékesíthet
i) naponta maximum 200 liter tejet,
j) naponta maximum 40 kg tejterméket állíthat elő és értékesíthet.
k) évente összesen maximum 5000 kg mézet és méhészeti terméket értékesíthet.
l) hetente 500, évente legfeljebb 20000 darab tojást értékesíthet.
m) évente legfeljebb 6000 kg halat értékesíthet.
n) évente maximum 20000 kg növényi eredetű alaptermék értékesíthet.
o) hetente 150, évente legfeljebb 5200 kg savanyúságot értékesíthet.
p) hetente 150, évente legfeljebb 5200 kg növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott terméket értékesíthet
q) hetente legfeljebb 50 kg egyéb feldolgozott növényi eredetű terméket értékesíthet
r) hetente legfeljebb 50 kg vadon termő betakarított, összegyűjtött terméket értékesíthet
s) hetente legfeljebb 100 kg termesztett gombát értékesíthet
t) évente 2 hektoliter tiszta szesznek megfelelő, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 67. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bérfőzött, illetve a 67/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti magánfőzésből származó párlatot értékesíthet
u) hetente 50 kg egyéb élelmiszert értékesíthet

A fenti információk tájékoztató jellegűek, pontos és aktuállis információkat az érvényes jogszabályokban találják.

 

Általános higéniai előírások kistermelőknek:

A kistermelő köteles a gazdaságában legalább egy elkülönített helyiséget – bizonyos esetekben kiegészítő helyiségeket is – fenntartani élelmiszer-előállítás céljára. Ez a helyiség lehet a lakóházán belül is, de ilyenkor az adott időpontban csak és kizárólag a fent említett tevékenységeket végezheti. Bizonyos esetekben (például baromfi,- nyúlvágás) ennél szigorúbb előírásokat alkalmaznak és kizárólag erre a célra használt helyisége(ke)t kell biztosítani.

 

1. A kistermelő az élelmiszer kezelésére, előállítására használt berendezéseket, eszközöket, tárolókat kizárólag az élelmiszer kezelésére, előállítására használhatja, és köteles azokat, valamint a helyiség(ek)et, illetve a tárolásban vagy szállításban használt ládákat, járműveket rendszeresen tisztítani és szükség szerint fertőtleníteni.

2. A kistermelő az élelmiszert csak tiszta, szükség szerint fertőtlenített, az adott élelmiszer csomagolására megfelelő csomagolóanyagban, edényzetben tartva, tárolva árusíthatja. Kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmény részére értékesített feldolgozott élelmiszer csomagolására újrafelhasznált csomagolóanyagot nem alkalmazhat.

3. A kistermelő az elsődleges termeléshez és az ahhoz kapcsolódó műveletekhez köteles kézmosási lehetőséget biztosítani.

4. A kistermelőnek az alaptermékeket védenie kell a szennyeződésekkel szemben. A levágásra, termelésre szánt állatokat és azok környezetét tisztán kell tartania. Az állati kártevők ellen hatékonyan kell védekeznie.

5. A kistermelő a hulladékot és a szennyvizet köteles úgy tárolni és kezelni, hogy az alaptermék és a környezet ne szennyeződjön.

6. A kistermelő az elsődleges termelésnél és a kapcsolódó műveletek során csak ivóvíz minőségű vizet használhat.

7. A kistermelőnek a takarmány-adalékanyagokat, állatgyógyászati készítményeket és növényvédő szereket az előírásoknak megfelelően kell használnia. Felhasználásukról és az élelmezés-egészségügyi várakozási időről, valamint az előforduló betegségekről és kártevőkről nyilvántartást kell vezetnie, amit köteles öt évig megőrizni.

8. A kistermelőnek vadon termőgomba árusítása esetén a gombával kapcsolatos közegészségügyi szabályokról szóló külön rendelet előírásait is alkalmaznia kell. (Az étkezési célra forgalomba kerülő vadon termett gombák gyűjtéséről, feldolgozásáról, forgalomba hozataláról szóló 107/2011. (XI. 10.) VM rendelet)

9. A kistermelői élelmiszer előállításával és forgalmazásával csak olyan személy foglalkozhat, aki erre megfelelő egészségi állapotát orvosi igazolással bizonyítani tudja.

 

A fennti információk tájékoztató jellegűek pontos és aktuális információkat az érvényes jogszabályokban talál.

Kistermelő által végezhető élelmiszer előállítási szolgáltatásokat:

1. füstölés
2. aszalás, szárítás, őrlés
3. állat vágása és húsának feldolgozása
4. ételkészítés (például: kenyér, tészta, pogácsa, befőtt, lekvár)
5. terménytisztítás
6. olajos magvak (olajütés), gyümölcsök és zöldségek préselése, pasztörizálása

 

Az egyes szolgáltatások nyújtásának helyére vonatkozó előírásokat külön melléklet tartalmazza. (forrás: jogtár.hu)

 

Élelmiszer jogszabály gyűjtemény

A „Hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakítása a hazai tanyasi lakosság gazdasági működőképességének érdekében” című pályázat a 2016. évi Nemzeti Tanyafejlesztési Program keretein belül.