Hogyan legyen tápanyagban gazdag talajunk?

 

A legtöbb kertészkedőben felmerül az a probléma, hogy meg kellene trágyázni a kertet. Sokan tudják is hogy a szerves trágya lenne a legalkalmasabb. Istállótrágyája azonban nem mindenkinek van, a beszerzése, szállítása pedig költséges. A kertből származó szerves hulladékokból könnyen készíthetünk komposztot. A házi készítésű komposzt a legjobb, legtermészetesebb humuszforrás a talaj számára.

Miből lehet komposztot érlelni?

Alapvetően négyféle összetevője van a komposztunknak: zöld részek, barna részek, levegő és víz. Ha ezeket a megfelelő időszakokban biztosítjuk, akkor egészséges, bio és tápanyagdús komposztot kapunk eredményül. A kertből a komposztra kerülhet a levágott fű, a kerti gyomok – virágzás előtt, falevelek kivéve a dió és a vadgesztenyelevele - mert ezekben egy olyan összetételű vegyület van, amely a talaj mikroszkópikus nagyságú élőlényeinek életműködését és szaporodását gátolja. A komposztra tehetjük az elszáradt – nem beteg – növényeket, lehullott gyümölcsöket, faforgácsot, fűrészport. Lehetőleg 5 cm-nél kisebb méretűre darabolva: toll, szőr, gyapjú, pamut, lenvászon is mehet a komposztra. Tehetünk még rá a háztartásból származó zöldség- és gyümölcshéjat, tojáshéjat, kávézaccot, kifőzött teafüvet, hervadt virágot, szobanövények elszáradt leveleit, virágföldet, fahamut – maximum 2-3 kg/ köbméternyit - , és növényevő kisállatok ürülékét a forgácsalommal együtt.

Mi ne kerüljön a komposztunkba?

Festék-, lakk-, olaj-, és zsírmaradék nem kerülhet a komposztra. Ne tegyük rá a szintetikus, illetve a nem lebomló anyagokat, úgymint: műanyag, üveg, cserép, fémek, valamint ide sorolhatóak a lebomló felirattal rendelkező műanyagszatyrok, evőeszközök is. Ne kerüljön bele ételmaradék, hús, csont – bár ezek lebomlanak – mégse kerüljenek a komposztálóba a kóbor állatok, rágcsálók, és a fertőzést terjesztő legyek miatt. Hagyjuk ki a fertőzött, beteg növényeket, a húsevő állatok alól származó almot, a veszélyes, magas nehézfémtartalmú anyagokat: elemeket, akkumulátorokat. Nem tehetünk a komposztra vegyszereket, gyógyszereket, mérget, állati tetemet.

A komposztálás folyamatának feltételei: a megfelelő oxigénellátás, az ideális nedvességtartalom és a megfelelő tápanyagtartalom: szén-nitrogén arány.

A jó oxigénellátás a komposztálás alapja. Ha a nyersanyag levegőtlenné válik, akkor nemkívánatos baktériumok szaporodnak el benne, melyek tevékenysége folytán a komposzt bűzlő, rothadó masszává válik. Ezért fontos a levegős tárolóhely biztosítása és a lazító anyagok: szalma, ágnyesedék bekeverése. A komposztunkat időnként villával meg kell keverni, át kell rakni! A bomlási folyamat első szakaszának végén (5.-6. hét) keverjük jól össze a komposzthalmunkat. A jobb minőségű komposzt érdekében a keverést 6-8 hetente ismételjük. A keverések alkalmával a marokpróbával tudjuk ellenőrizni és szükség esetén beállítani a nedvességtartalmat.

A nedvességtartalom szabályozása nagyon fontos szempont! A szerves anyagok érlelésére a kert egyik félreeső, félárnyékos helye lesz alkalmas. A komposztkazal számára nem kell gödröt ásni, mert a korhadás oxigén jelenlétében folyik le, a gödörben viszont nem jut az anyaghoz elég levegő, ezért nem korhadási, hanem rothadási folyamat következik be. Jó vízelvezetésű helyet kell találnunk a komposzt számára. A víz fontos tényező! Ha kevés a nedvesség, akkor a mikroorganizmusok szaporodása megáll, a lebomlás nem indul be vagy abbamarad. Ha túl sok a víz, akkor kiszorítja a részecskék közötti térből a levegőt, és nem lesz elegendő oxigén a rendszerben. A szerves anyagok bomlása rothadássá alakul, ezt a kellemetlen szag jelzi.

A nedvességtartalom egyszerűen megállapítható marokpróbával. Vegyünk a kezünkbe egy maréknyi komposztot: - ha összenyomva vizet tudunk kipréselni belőle, akkor túl nedves, - ha az anyag szárazon pereg, akkor túl száraz, - ha összenyomáskor gyengén összetapad, akkor ideális a nedvességtartalma.

A megfelelő tápanyagtartalom:

A mikroorganizmusok jó életműködéséhez megfelelő mennyiségű szénre és nitrogénre van szükség. Ideális, ha a szén 25-30-szor több, mint a nitrogén. Ezt a nitrogénben gazdagabb zöld-, és a szénben gazdagabb fás hulladékok keverésével érhetjük el.

A komposztálás gyűjtésből, aprításból, a komposztáló feltöltéséből és keverésből áll.

Konyhai zöldhulladékaink gyűjtéséhez használjunk egy megfelelő nagyságú tárolóedényt, lehetőleg fedővel, amit nyáron ajánlatos naponta, télen hetente a komposztálóba üríteni. A gyorsabb lebomlás érdekében ajánlatos a komposztálóba kerülő anyagokat 5 cm-nél kisebb darabokra aprítani. A komposztáló aljára tegyünk valamilyen durva anyagot, például faaprítékot, hogy a levegőzést alulról biztosítsuk. Erre, ha van kész komposztunk rakjunk belőle egy keveset a folyamat gyorsabb beindításához. Erre rétegezzük a konyhából és a kertből kikerülő különböző fajtájú szerves hulladékokat. Zöldebb, nedvesebb, nitrogénben gazdagabb hulladékra fásabb, szárazabb, tehát szénben gazdagabb anyagokat rétegezzünk. A rétegek közé adhatunk adalékanyagokat (földet, kőzetlisztet, vagy szilikátásványokat: zeolitok, riolittufa), melyek javítják a komposzt minőségét, továbbá megkötik a helytelen kezelés miatt keletkező kellemetlen szagú gázokat is. Savanyú talajoknál jó talajjavító a mészkő, a márga és a dolomit őrölt formában. Gipszet használhatunk szikes talajoknál, mert semlegesítik a lúgosságot. Rétegezhetünk szalmát és szalmatöreket, kukoricaszárat is a lágyabb zöld réteg és a fás réteg közé. A komposztálásnál nincs szükség különleges serkentő anyagra, mivel földdel, illetve nem teljesen érett komposzttal ugyanolyan jól beindíthatjuk a folyamatot. Ne feledjük a keverést és az átrakást!

 

Forrás: wikipédia

Hogyan használjuk fel a komposztunkat?

Az érett komposzt sötétbarna színű, homogén, szagtalan, könnyen kiszórható, környezetbarát anyag. Belőle négyzetméterenként 2-3 kg-ot ajánlatos kiszórni és azonnal beforgatni a talajba. A friss, 4-6 hónapos komposzt nagyon gyorsan hat, de csak a talaj felszínén használható, pl. bogyósok, fák, cserjék, veteményesek őszi betakarására. Pázsit, valamint földkeverékek számára alkalmatlan. Az érett 8-12 hónapos komposzt lassan hat, kiváló talajjavító tulajdonságokkal rendelkezik és földdel egyenletesen összekeverve fontos alapanyaga a cserepes- és balkonnövények, valamint a veteményesek földjének. Rostálás után valamennyi növénykultúra számára felhasználható.

A komposztunkban a lebontást rengeteg szabad szemmel nem látható mikroorganizmus végzi. Megtaláljuk itt a földi gilisztát, a fonálférgeket, ezek az élőlények, átássák, átforgatják a komposzt anyagát. A komposztáló sötétje kedvez az ászkarákoknak, és más rovarok lárváinak. Találhatunk százlábúakat, fényes fekete vagy zöldes hátú futrinkákat. Néhány pókfaj itt vadászik a napi zsákmányára. A zsenge növényi hulladékot szívesen fogyasztják a meztelen csigák. A kertben lévő hasznos gyíkok előszeretettel bújnak a komposztáló falécei közé, akár a bagolylepkék. Ha a komposztáló aljára nem feszítünk sűrű dróthálót, akkor abba a vakond is feljut. A kerti kártevőket pusztító sün is beveszi magát ide.