A vegetarianizmus

A vegetarianizmus lehet az emberiség fennmaradásának záloga. A Föld eltartó-képessége lassan a végére ér. Az éghajlat-változást lelassíthatjuk, ha csökkentjük a metán kibocsátás mennyiségét, szabályozzuk az esőerdők irtásának ütemét, ha a termőföldet új módszerekkel műveljük meg. Az ember működése itt a bolygón sok mindent veszélybe sodort. A bolygó képes regenerálni önmagát, de az emberiség hogyan maradjon fenn, ha azt is elpusztítja, ami létfenntartását adja?

A nagyüzemi haszonállattartás miatt sokkal több földterületre van szükség, mintha a haszonnövényeket egyből az ember fogyasztaná el, és nem a rengeteg haszonállatnak származna táplálékul. Adott földterületen meg lehet termelni annyi takarmánynövényt, hogy az elegendő lesz 1 szarvasmarhának, míg ha ugyanide gabonát vetettünk volna, az eltartana 30 embert. Ahhoz, hogy legyen legeltetni való hely, vagy takarmány-termelésre hely ki kell irtani az erdőségeket, esőerdőket. Ha a Föld „tüdejét” kivonjuk a képletből, akkor azzal magunkat veszélyeztetjük. A lelegeltetett földterület elsivatagosodik, fa sincs már ami megkötné a talajt. A földet ekével szántottuk fel, vegyszerekkel kezeljük a haszonnövényeinket, így elértük, hogy a föld termőképessége lecsökkent, a vegyszerrel, műtrágyával kezelt növény pedig bejut az állat szervezetébe, és ott raktározódik, egészen addig, míg az állat húsát el nem fogyasztjuk.

A nagyüzemi húsipar által előállított „élelmiszerek” tele vannak olyan hormonokkal, antibiotikumokkal, adalékanyagokkal, amik egyfelől az állat húsából, másfelől a tartósításából származnak. Az állat húsa savas, ezért a húsfogyasztás nem megfelelő az ember lúgos kémhatású megemészthető táplálékának. A húsfogyasztás miatt az emberi szervezet elsavasodik és különböző betegségek táptalaja lesz. A leggyakrabban vastagbél- és hasnyálmirigy rákban halnak meg a húsfogyasztók. Az elfogyasztott hús ugyanis nemritkán a vastagbélben akad fenn és ott indul romlásnak, alapot adva a baktériumok elszaporodására. A húsfogyasztás súlyos betegségeket okozhat a rákon kívül, ezt is számos kutatás igazolja. A húsfogyasztás  felelős a szív- és érrendszeri, valamint az idegrendszeri megbetegedésekért, súlyos szívbetegséget, magas vérnyomást, agyvérzést, Parkinson-kórt és Alzheimer-kórt okozhat. Az állati eredetű táplálék másik súlyos következménye az elhízás. A telített állati zsírok mérgezőek a szervezetre, míg a növényi zsírok telítetlenek, egészségesek és nem vezetnek elhízáshoz. A húsfogyasztás másik lehetséges következménye a sokakat érintő impotencia és meddőség. Az állati húsban található húgysavat, sósavat és foszforsavat nem szintetizálja, nem semlegesíti az emberi szervezet, ami szövetgyulladáshoz, köszvényhez vezethet. Az állat húsában található hatalmas adrenalin-mennyiség, ami a kegyetlen mészárlás következtében halmozódik fel agresszivitást vált ki a fogyasztóból.

A húsfogyasztás az életenergia elvesztéséhez és a korai halálhoz járulhat hozzá. Széles körben elterjedt az a mítosz, hogy hús nélkül a férfiak nem lennének képesek megerőltető fizikai tevékenységek elvégzésére. Ez nem igaz! A hús megemésztése és az állati fehérjék szintetizálására befektetett energia sokkal nagyobb, mint a hússal bevitt energiamennyiség. A húsevés egyenes következménye az idő előtti halál.

Leonardo da Vinci szavaival, miért akarnánk, hogy a testünk állati temetkezőhely legyen?

A vegetarianizmus arról szól, hogy leölt állat izomszöveteit, és semmilyen részét nem esszük meg. Aki vegán az tejtermékeket, tojást és mézet, vagyis semmilyen állati eredetű táplálékot nem eszik. Aki nyers evő, az csak növényi táplálékon él és nem süti vagy főzi meg azt.

A teljes értékű növényi táplálkozásnak nem csak egészségügyi és etikai előnye van, hanem igazi gasztro-élmény is egyben. A növényi táplálkozás azt jelenti, hogy az alapanyagok kizárólag növényekből állnak, vagyis zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak, gabonák és hüvelyesek. A zöldségeket és gyümölcsöket alapvetően nyersen fogyasztjuk, a többit főzve, párolva, esetleg sütve. A teljes értékű növényi étrenddel tudjuk biztosítani szervezetünk számára mindazokat a tápanyagokat, amire szükségünk van. Ezek az anyagok kiegyensúlyozottan és egymással összhangban hatnak, hasznosulásuk optimális.

A húsételek ízvilágát a fűszereinkkel át lehet menteni a növényi étrendünk elkészítéséhez. Van például vegán töltött káposzta, aminek tölteléke nem kell, hogy tofu legyen. Tölteléknek lehet gombát, vagy kölest, vagy árpagyöngyöt használni. A fasírtok lehetnek zöldségfasírtok: hajdinás-lencsés fasírt vagy csicseriborsó fasírt (falafel), lehet zabfasírtot is készíteni. A tejtermékek helyett használhatunk növényi tejeket. Amikor érnek a zöldségeink a kertben, akkor érdemes krémeket készíteni belőlük, amit lehet majd pirítósra, kiflire kenni. Aki nem hiszi, hogy a vegetáriánus életmód jó, az járjon utána, győződjön meg róla.