A Giligán Természetvédelmi és Hagyományőrző Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége „Őrzők” című közös kiállítása a természet sokszínűségéről, a természetvédelem ezer arcáról és a természetért harcolók mindennapos küzdelméről szól.
A kiállítás az ország, több mint 15 helyszínére ellátogat, Túrkeve városában,
2017. január 16-tól látható a
Madarász Károly Művelődési Házban (5420 Túrkeve, Táncsics Mihály utca 16.).
A Giligán Egyesület évek óta dolgozik együtt a Magyar Természetvédők Szövetségével, közös küldetésünk a természet egészének védelme és a fenntartható fejlődés megvalósulásának elősegítése.
Európában körülbelül 200 ezer állat és növény faj honos. Ez más területekkel összehasonlítva szegénynek mondható, ugyanakkor a veszélyeztetettségi arány itt a legnagyobb. Európa emlősfajainak 42%-a, madárfajainak 43%-a, a lepkefajok 45%-a, az édesvízi halfajok 52%-a fenyegetett a kihalás által.
„A biológiai sokféleség csökkenését csak úgy lehet megállítani, ha csökkentjük a természeti erőforrások használatát és több teret hagyunk a természetes folyamatoknak. Ehhez át kell alakítanunk a termelési fogyasztási rendszerünket és a különböző ágazatokba integrálni kell a természetvédelem szempontjait.”
A kiállítás jól mutatja, hogy bár Európa szerte számtalan különböző problémával állunk szemben a természetvédelem területén, mégis saját egyéni szintünkön mindannyian tehetünk a természet megóvásáért.
A tablók között megtalálhatók Gyulai Iván és Molnár Antal természetvédelmi munkáját bemutató magyar anyagok is.
A kiállítás a következő városokban tekinthető még meg: Budapest, Vác, Solt, Győr, Szombathely, Őriszentpéter, Veszprém, Zamárdi, Drávafok, Szeged, Röszke, Tótkomlós, Túrkeve, Miskolc, Eger, Baktalórántháza, Debrecen.
VICTORIA HARVEY
South Bedfordshire Friends of the Earth/Föld Barátai South Bedfordshire, Anglia
Tartsuk zümmögésben a méheket! - Méhbarát élőhelyek Leighton Buzzardben
Victoria Harvey 10 éven keresztül vett részt a Föld Barátai South Bedfordshire kampánymunkájában. Gyermekként, Victoria édesanyja vad kankalint szedett, hogy abból kankalinbort készítsen. Manapság már ritkán lehet ilyen virágokat találni a Leighton Buzzardhoz hasonló városokban és az őket körülvevő vidéki területeken. A méhek és más beporzó rovarok élelemforrásai egyre fogynak, az Egyesült Királyság 1930 óta elvesztette vadvirágos rétjeinek 98%-át. Elszomorodva attól, hogy a modern intenzív gazdálkodás, a rendezett parkok és városi terek előtérbe kerülése miatt, mára nehézzé vált őshonos vadvirágokat és vadon élő állatokat találni, Victoria csoportja célul tűzte ki, hogy az intenzíven kaszált zöldterületeket jobb élőhelyekké alakítja a méhek és más vadon élő állatok számára. Victoria a városi tanáccsal, lakókkal, helyi üzletekkel, iskolákkal összefogva városszerte tizenöt méhbarát élőhelyet hozott létre – közösségi gyümölcsöst, közösségi permakultúra-kertet, ezáltal támogatva az őshonos fajokat, vadvirágos mezőket a város parkjaiban, játszóterein, az utak mentén. Victoria álma, hogy Leighton Buzzardben olyan sok természetes élőhely, közösségi veteményeskert és vadvirág legyen, hogy a gyerekek úton hazafelé az iskolából gyönyörködhessenek bennük.
BRIGITTE MARTIN
BUND Darmstadt, BUND/ Föld Barátai Németország
Gyermekekkel a kétéltűekért és vadmacskákért– mert azt szeretjük, amit ismerünk,és azt óvjuk meg, amit szeretünk
Húszas éveinek közepén került kapcsolatba a BUND/ Föld Barátai Németországgal, ma pedig a BUND vezetőségének tag ja, önkéntes munkacsoportokkal dolgozik a természet megóvásáért. A biológiai sokféleséget Németországban is veszély fenyegeti. Az utak feldarabolják a természetes élőhelyeket, az állatok élő- és szaporodóhelye elszennyeződik, az erdők, rétek, vizes élőhelyek és mocsarak egyre nagyobb részét foglalják el iparszerű mezőgazdasági, ipari vagy építkezési területek. A BUND természetvédelmi tevékenysége során nemcsak politikai szinten küzd az élőhelyek pusztítása ellen, hanem helyi szinten is tevékenykedik az élőlények és élőhelyük megmentéséért. Brigitte kulcsszerepet tölt be a BUND Darmstadt önkéntes hálózatában. Csoportfoglalkozásokat szervez gyerekeknek a kétéltűek csodáiról, önkéntesek kiterjedt hálózatát irányítja barna ásóbékák élőhelyeinek visszaállítására, valamint átkelőhely-hálózatot működtet kétéltűeknek. Az európai vadmacskák védelmével is foglalkozik, szőrminták begyűjtésével és genetikai vizsgálatával a populáció méretéről és a faj vándorlási mintáiról gyűjt információt. Ezen adatok segítségével egy olyan zöld infrastrukturális hálózat létrehozását álmodta meg, amely az embereket és a természetet egyaránt szolgálja.
DAGMAR KJUČUKOVÁ
Sumava National Park / Sumava Nemzeti Park,
Csehország Šumava Nemzeti Park vadvilágának megmentéséért
Dagmar Kjučuková ápolónő, aki foglalkozása mellett szenvedélyesen küzd a cseh-német határon fekvő Šumava Nemzeti Park vadvilágának védelméért. Mikor Kjučuková felismerte, hogy alapos jogismeret birtokában hivatalos úton is felléphet az erdőket ért fenyegetésekkel szemben, szabadidejében tanulmányozni kezdte a jogrendszert, 14 éve pedig megalapította az Okrašlovacíspolek Zdíkovska helyi polgári egyesületet. Az egyesület célja, hogy nagyszabású fejlesztési projekttől védelmezze a Šumava Nemzeti Parkot. Šumava Csehország legnagyobb nemzeti parkja, Közép-Európa legnagyobb vadon megmaradt területe. A területen szinte valamennyi emberi beavatkozás tiltott, ez teszi kulcsfontosságú élőhellyé számos egyéb élőlény mellett az olyan veszélyeztetett fajok számára is, mint a siketfajd vagy a hiúz. Dagmarnak – jogtudományban való jártasságánál fogva – módjában áll részt venni a Šumava Nemzeti Parkot érintő politikai döntéshozatalban is mind nemzeti, mind uniós szinten. Jelenleg a fajok megőrzésére összpontosít, arra törekszik, hogy a kormány védett területet biztosítson a siketfajdoknak.
GYULAI IVÁN
Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Magyarország
Egy fenntartható falu története Gömörszőlősön
Gyulai Iván a magyar zöld mozgalom ismert alakja. Amellett, hogy a fenntarthatóság elméletének szakértője, annak gyakorlatában is jártasságot szerzett. Bizonyítja ezt úttörő munkája; a gömörszőlősi fenntartható falu megalapítása az ország északi területén. 1993-ban a Gyulai Iván által vezetett Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány átfogó felmérést végzett Gömörszőlősön, vizsgálva a falu lakosságának szociális-gazdasági helyzetét és a falu környezeti állapotát. A felmérés azt mutatta, hogy a település magán hordozza az aprófalvas vidéki területek minden jellemzőjét: az elöregedő helyi népességet, a funkciót vesztett épületeket, a kiüresedett helyi piacot, a munkalehetőségek és jövedelmek megcsappanását. Ez a hanyatlás erősen kihangsúlyozta a szerves kultúra fenntarthatósága és modern kori fejlődés követelményei közötti ellentmondást. Iván ezt az ellentmondást kívánta feloldani. A környezettudatosságra, a kölcsönös nagylelkűségre, a természeti erőforrások fenntartható használatára alapozott alternatívát kívánt teremteni a gazdasági növekedésként értelmezett fejlődési modellel szembe. Éltre hívta Gömörszőlőst, a fenntartható falut. Gömörszőlősön közel húsz év tapasztalatáról, küzdelmeiről, eredményeiről és kudarcairól tanulhatunk, miközben megismerhetjük a gömöri táj szépségét, a helyi ízeket, a fennmaradt helyi szokásokat, illetve ízelítőt kaphatunk a gömörszőlősi fenntarthatósági iskola nézeteiből. Megismerhetjük a fenntarthatóságot támogató újszerű megoldásokat a házban és a ház körül, megtapasztalván, hogyan működik egy ökologikus gazdaság, ősgyümölcsössel, talajtakarással, őshonos állatokkal, komposztálással. Tanulmányozhatjuk többek között a fűz-gyökérmezős szennyvíztisztító és rakéta-kályha működését, a napkollektoros gyümölcsaszalót, valamint bepillantást nyerhetünk a népművészet és népi mesterségek eltűnő félben levő világába a falu gyűjteményein és különleges eseményein keresztül. S végül talán elmondhatjuk, hogy nem csupán a fejlesztések, s a fejlesztők, hanem a hagyományos, ember-környezet viszony túlélte, azaz a szerves kultúra miatt nevezhető ez a kicsiny közösség, s ezen falu fenntarthatónak.
IRIS ÉS ŠIMO BENEŠ
Brod Ecological Society/ Brod Ökológiai Társaság, Horvátország
Közös legelők a Száva árterén, avagy a természetes és kulturális örökség oázisai Šimo Beneš orvos, a Gajna-vidék örökös lakója, aki a térség vidéki és kulturális örökségének védelme iránti lankadatlan elkötelezettsége révén elnyerte a Bród-Szávamente megye életműdíját. Közreműködésével alakult meg a Bród Ökológiai Társaság (BED) is, mely nagymértékben hozzájárul a gajnai füves puszta védettségének fennmaradásához. Iris Beneš elkötelezett támogatója a természet- és a környezetvédelemnek, azon belül is a közös legelőknek, a helyi közösség megőrzésének, valamint az őshonos fajok védelmének. A BED már 1989 óta gondoskodik Gajna védelméről azáltal, hogy az őshonos horvát szarvasmarhák visszatelepítésével mintegy oázissá varázsolta a térséget, ahol az elárasztott közös legelőkön szabadon legelhetnek az állatok. Ez az ember által létrehozott élőhely jórészt ártéri területekből áll, melyek azonban ívásra és fészkelésre is számtalan lehetőséget biztosítanak, kiemelkedő biológiai sokféleséggel.
JACQUES TRÜB
Pro NaturaVaud, Pro Natura/ Föld Barátai Svájc
A természet szigeteinek életben tartása –természetvédelmi területek fejlesztése és kezelése
Jacques Trüb mintegy negyven éven keresztül vett részt a Pro Natura Vaud, a Pro Natura/ Föld Barátai Svájc regionális szervezetének munkájában. Szabadidejének nagy részét arra áldozta, hogy a régió természetével foglalkozzon, a Genfi-tó partjaitól a Vaudi Alpok magashegységi rétjeiig. Mérnöki háttérrel, de egy természetbarát szívével, Jacques, aki 1937-ben született, szenvedélyesen elkötelezte magát a változatos természetes élőhelyfoltok védelme mellett, akár olyan területeken is, ahol a már eltűnt természetet kellett visszaállítani. Svájcban, akárcsak hazánkban, számos természetes élőhelyet – tágabb értelemben nézve pedig az ország biológiai sokféleségének nagy részét – élőhely- feldarabolódás és intenzív mezőgazdasági tevékenység veszélyezteti. Évtizedeken keresztül a Pro Natura legfontosabb feladatai közé tartozott egy védett területekből álló hálózat kialakítása. A Pro Natura jelenleg több mint 600 védett terület fenntartását végzi. A munkát, amelyet 1914-ben Svájc legnagyobb Nemzeti Parkjának létrehozatalával kezdtek meg, politikai érdekérvényesítés mellett folytatják, ami viszonylagosan erős nemzeti szabályozást eredményez a természetvédelem területén. A helyi szintű végrehajtás azonban még mindig gyenge, emiatt a helyi csoportok és önkénteseik elkötelezettségére manapság egyre nagyobb szükség van.
MOLNÁR ANTAL
Zöld Kör/Föld Barátai Magyarország
Helyi védett területek kialakítása, fenntartása és kezelése, valamint madárvédelmi programok a Hajdúságban
Molnár Antal már több mint 25 éve meghatározó alakja a hazai zöld mozgalomnak. Alapítója volt a Magyar Természetvédők Szövetségének, valamint tagszervezetének, a hajdúböszörményi Zöld Körnek, mely fontos gyakorlati
természetvédelmi tevékenységet végez az egyedülálló természeti értékekkel rendelkező híres magyar pusztán, a Hortobágyon. A hajdúsági síkság számos különleges növény- és állatfajnak ad otthont, melyek
helyi védelemre szorulnak. Különleges védelmi erőfeszítések híján ezen területek nagy része elpusztulna. A Zöld Kör több helyi jelentőségű természetvédelmi terület, valamint védett fa és fasor kijelölésével és védetté nyilvánításával próbálta a még fellelhető természeti értékeket megmenteni. Kezdeményezésük nyomán válhatott védett területté többek között a hajdani nyírségi homoki tölgyeseinek utolsó hírmondója a Tócó-ér völgyének felső szakasza, a Partos-rét és a Nagy-nyerges kiemelkedő fajgazdagságú vizes élőhelyei, csodálatos madárvilággal, valamint a pródi Disznósháti-gyep botanikailag rendkívül értékes területei. Antal munkatársaival együtt jelenleg is ellátja ezen területek természetvédelmi kezelését, mely rendszeres terepbejárást, a botanikai és zoológiai értékek monitoringját, fenntartását és bemutatását jelenti. Teszi ezt mindamellett, hogy a Zöld Körrel hatalmas szerepet vállal a kiemelkedő régészeti, botanikai és zoológiai értéket képviselő hajdúsági halmok védelmében, madárvédelmi programjaik révén pedig megfigyelésekkel, mesterséges fészkelőhelyek kialakításával, szemléletformáló és bemutató programokkal az énekes és ragadozó madarak megóvásáért küzd nap mint nap.
ZSELJAZKO MECSKOV
Za Zemiata / Föld Barátai Bulgária
Bulgária nemzeti parkjainak tisztításáért
Zseljazko Mecskov évek óta részt vesz a Za Zemiata – Föld Barátai Bulgária kampányában, melynek célja Bulgária hegyeinek tisztántartása. 1999-ben részben az ő elgondolásai alapján végezték el első ízben a Pirin Nemzeti Park takarítását, mely során a védett területek nehezen elérhető részeit tisztították meg. Zseljazko küldetésének tekinti, hogy a területek megtisztítását népszerűsítse, minél több önkéntes és támogató bevonásával. Önzetlensége, segítőkészsége, a természet iránti odaadó tisztelete, valamint a bolgár hegyek mély ismerete számtalan újoncot vonzottak a szervezethez. Az elmúlt 16 évben munkájának köszönhetően 84 tonna hulladékot távolítottak el a bolgár hegyekből. Olyan közösséget hoztak létre és működtetnek, amely törődik a környezetével és tiszteli azt. Nyaranta mintegy 80 önkéntes segíti a kampányt. Az ország nemzeti parkjaiból szeméthalmokat hordanak el; erdőkből, hegycsúcsokról, tavakból vagy mezőkről, sokszor a hegyek legmagasabb, járművel elérhetetlen részeiről hátukon cipelik le a hulladék nagy részét.
Köszönjük az Európai Unió támogatását. A kiállítás tartalmáért a szervezők felelősek és az nem egyezik meg feltétlenül az Európai Unió véleményével. Az Európai Unió nem felelős az információkért.