A Móga család Mezőtúron a Felsőrészvízköz határrészen él. A tanyai életet megnehezíti, hogy földes út vezet ki hozzájuk esős időben nehezen megközelíthető, bár a család minden nehézség ellenére szereti a tanyai életformát. A természet szeretete már gyermekkoruk óta bennük élt, már fiatalon eldöntötték, hogy tanyán fognak élni, annak ellenére, hogy mindig is városban laktak. Móga Péter matematikus programozó, felesége Melinda vegyészként tanultak Szegeden, mikor megvásárolták tanyájukat. Ma már közel 12 éve élnek itt, rengeteg munkájuk volt abban, hogy lakhatóvá tegyék a környezetet és az épületet. Elsősorban az volt a cél, hogy a természethez közel éljenek, távol a nagyvárosi léttől. A tanya felújítása után Péter nagypapájától örökölt egy méhcsaládot, amely elindította őt a méhészkedés útján. Bár gyermekkorában sokat segített a nagypapájának, ismereteit főképpen az első méhcsaláddal együtt szerezte saját tapasztalatain keresztül, később mindketten elvégezték a méhész tanfolyamot, mely további biztos alapot adott munkájukhoz.Később a környező földterület megvásárlása is sikerült, így ma már egy 8,3 hektáros területtel is rendelkeznek. Tanyaudvarukon az önellátáshoz szükséges állatok és növények is megtalálhatók, mely a család igényeit elégíti ki.

Fő profiljuk a méhészet, melyhez 70 méhcsalád biztosítja a méz ellátást. Tavasszal a méhszezon kezdetekor a helyben lévő mogyorónál, fűzfánál kezdik a méhek a hordást, később a repce, akác, hársfa, olajfűz és napraforgó biztosítja a mézet. A helyi adottságok miatt Melindáék tanyája körül biztosított az állóméhészet folytatása, természetesen ha szükséges ők is „vándorolnak” a megfelelő terület felé.Fontosnak tartják a versenyképesség fenntartását, ezért a helyi igényeket felmérve többféle kiszerelésű terméket kínálnak eladásra. Előállított termékeiknek egyediségét is fontosnak tartják kihangsúlyozni, hiszen a vásárlók így tudják megkülönböztetni, felismerni a konkurenciától, ezért is figyelnek oda az igényes csomagolásra. Mivel a méz jó vivőanyag ezért termékeik között megtalálható a propoliszos-, diós-, levendulás, bodzás méz is. A propoliszos méz gyógyszerként szolgál, külsőleg és belsőleg is lehet használni. Belsőleg gyulladáscsökkentő hatású, megöli vagy szaporodásában meggátolja a betegséget kiváltó kórokozókat. Külsőleg baktériumölő, a vírusok szaporodását gátolja. A propolisz alkalmazása csak pajzsmirigytúltengésben szenvedőknek és a mézre, virágporra allergiásoknak nem javallott, mások fogyaszthatják. Értékesítés főképpen helyi piacon és városi rendezvényeken történik valamint a Nagykunsági Íz és Termékházban, de rendszeres árusai a Tiszafüredi Halas Napoknak is.

 

kép forrása:https://www.valodimez.hu

A tanyán való élet szinte magával hozza az öngondoskodás igényét, ezért nevelnek zömében őshonos házi állatokat, gondozzák saját kiskertjüket, nem csak élelmiszereket, de például házi szappan készítését is megpróbálták. Melinda vegyész lévén elkezdett otthon saját felhasználásra kísérletezni különböző szappanok elkészítésében. Először saját részre, majd a megmaradt pár darab szappant a család és a barátok is kipróbálták. A pozitív visszajelzések adták az ötletet, hogy elkezdjenek kozmetikai cikkek készítésével foglalkozni. Mivel az alapanyagok a méhészkedés miatt adottak voltak, ez volt a legkézenfekvőbb ötlet amivel a család biztosítani tudja több lábon állását a piacon. A terv az, hogy üzemi körülmények között a méz és a méhviasz felhasználásával különböző kozmetikai terméket kezdjenek el gyártani. Az első kísérletezésekből többféle szappan (kamillás, levendulás), ajakír és krém született. A legkülönlegesebb termékük a propolisz tinktúrával készült krém, melynek készítése során az alkoholt elpárologtatják ezután minőségi olívaolajat és méhviaszt kevernek bele, így a propoliszos krémet a rengeteg gyógyhatásával használhatják fel vásárlóik.

A családi vállalkozás a bővítését saját erőből nehezen oldották volna meg, ezért figyelik rendszeresen a tanyafejlesztési és a őstermelők/kistermelők fejlődését segítő pályázatokat. Péter folyamatosan tájékozódik a lehetőségekről, idejük ha engedi konferenciákon is részt vesznek, hogy a saját maguk készítette pályázatok beadása során helyesen járjanak el. Több ízben sikerült nyerniük így tanyájuk napelemekkel, és méhészetük pergetőgéppel is bővült.

Az életforma amit választottak sok energiát, időt igényel a legtöbb nehézséget a kis vállalkozásuk menedzsmentje jelenti, mivel családi vállalkozás, így a mindennapi munka mellett keveset tudnak foglalkozni az online és offline marketing lehetőségek felkutatásával.

A család legnagyobb mozgatórugója a két kicsi gyermekük „Nagyon nehéz kis lépésekben felépíteni valamit és közben kitartani. Kijelöltünk egy célt, néha eltérünk az úton, de mindig van mit követnünk, ha nagyon nagyon elegünk lesz, akkor mindig abba tudunk kapaszkodni, hogy nekik ez jó háttér, hogy itt nőhetnek fel” mondja Melinda. A nehézségek és a sok munka mellet sikerült a családnak egy olyan önfenntartó életformát kialakítani, ahol boldogulni tudnak, mint tanyai lakosok.

 

A „Hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakítása a hazai tanyasi lakosság gazdasági működőképességének érdekében” című pályázat a 2016. évi Nemzeti Tanyafejlesztési Program keretein belül.