A szemét és hulladéklerakók világa:

 

Minden ember termel szemetet, de persze nem mindegy, hogy mennyit és milyet. A mai hulladéklerakók legnagyobb részét (térfogatban) a műanyagok adják. Míg akár csak 100 évvel ezelőtt is a lerakóba kerülő szemét elsődlegesen háztartási hulladék volt, addig mára ez az arány megfordult. A régi lerakók gyakorlatilag újrahasznosíthatók, hiszen a 100 éves szemét komposzttá vált. A maiakat ilyen egyszerűen nem lehet majd hasznosítani.

Az emberek jelentős része nem érzi gondnak a szemetet. Ez abból adódik, hogy kidobjuk a kukába és rendszeres időnként egyszerűen elszállítják és mi el is felejtjük, hogy volt. Ez természetesen nem így van, hiszen komplett hegyeket építenek a kidobott szemetünkből, de ezt mi már nem látjuk, így gondunk sincs vele. Persze ez így nem igaz!

A szemétlerakók több lépcsőben terhelik a környezetet, hiszen a szemetet oda kell szállítani, a szél a szemét egy részét (pl. a műanyag zacskókat) elfújja (érdemes megnézni egy szemétlerakó környékét), az eső képes kimosni anyagokat, míg a beszivárgó víz csurgaléklé formájában folyik el. Ez a csurgalékvíz talán a legnagyobb potenciális környezeti ártalom, hiszen a sokféle szemét (akár veszélyes hulladék is) erősen szennyezett vizet eredményez, így ezt kezelni kell még a lerakó végleges bezárása után is éveken keresztül. Ha nem kezelik ez a víz szintén a talajt és a talajvizet fogja elszennyezni, ami később nagy problémákat eredményezhet (ugyanezen okból veszélyesek az illegális hulladéklerakók is).

A jelenlegi hulladéklerakók szigorú szabályok alapján készülnek. Többrétegű szigetelést kapnak, vízelvezető rendszereket építenek bele, hogy a csurgalékvíz ne szennyezze a környezetet, ugyanakkor kérdéses, hogy évtizedek, vagy évszázadok elmúltával nem szabadul –e valamilyen szennyezőanyag a környezetbe.

Sokszor találkozhatunk illegális hulladéklerakókkal is. Ezeken az illegális szeméttelepekre is sok minden kikerül, ami az idő, a napsütés és az eső hatására a talajba tud kerülni. A talajból pedig a talajvízbe (vagy éppen a folyóba, mint ezt a Tiszánál évről-évre megfigyelhetjük). Ezekre is figyeljünk oda!

 

A kommunális hulladék:

 

Ne higgyük, hogy csak az ipar és a mezőgazdaság az, ami szennyezi a vizeinket, folyóinkat. Ugyan Európában már modern víztisztító berendezések állnak a rendelkezésünkre a háztartási szennyvíz tisztításához, de még mindig sok olyan ország van, ahol egyszerűen csak beleengedik a folyókba a szennyvizet. Ez természetesen nemcsak a folyó, tó, tenger élővilágát veszélyezteti, hiszen a szennyeződés ugyanúgy képes a felszín alatti vizeinket szennyezni, ezáltal pedig minket is megbetegíthet. Jó példa erre például a nyomornegyedek folyóinak látványa, vagy éppen a mosószerektől habzó folyók.

 

A program "Törökszentmiklós, Túrkeve, Ecsegfalva, Kisújszállás, Dévaványa, Mezőtúr tanyás térségek ivóvízvizsgálata" címmel  a 2017. évi Nemzeti Tanyafejlesztési Program keretein belül  valósul meg.

 

 

Pályázati azonosító: TP-1-2017/235