Több évtizedes múlt - Király Tanya
A tanyás gazdálkodás elterjedése Mezőtúron valószínűleg még a török hódoltság idején megindult, majd az 18. században vett nagyobb lendületet. 1717-ben már 76 ezer kataszteri hold területű volt a város határa, ahol a várostól 20-25 kilométerre is voltak művelendő földek. A határ nagysága tekintetében Trianon után az ország 7. legnagyobb határú városa. Ezt az óriási határt csak tanyás gazdálkodással lehetett művelni. 1935-ben az 5-100 hold közötti birtokok tették ki az összterület kétharmadát. A nagybirtok Mezőtúrra később sem lett jellemző. A mezőgazdaságnak köszönheti a város, hogy a 19. és 20. század fordulóján messze legnagyobb adófizető városa volt a megyének. Az 1949-es évek környékén 11 ezren éltek Mezőtúr külterületén, több mint 2000 tanya volt lakott, mondja Bodorik Sándor a mezőtúri Szegedi Kis István Református Gimnázium könyvtárosa egyik interjújában. Mára nagyon elöregedett a lakónépesség a 2001. évi népszámlálás szerint már csak alig 1300-an éltek kint, s mára ez jóval 1000 alá csökkent. A gazdag tanyavilágból mára csak a főbb utak mentén maradtak meg tanyák, jórészt a lakosság azon tagjai maradtak tanyasi lakosok akik között generációról generációra szált a családi vállalkozás és ennek a munkának a szeretete.
Ilyen többgenerációs családi gazdaság a Mezőtúr határában lévő Király tanya is. A család tanyához és földterülethez jutása még a kárpótlás idejére vezethető vissza, abban az időben az úgynevezett „Bordács tanyán” élt és gazdálkodott a család. Az apai nagyapa elkezdte a családi gazdaság alapjait megteremteni. Mára Király Imre a gazdaság fő irányítója aki szakmáját tekintve Növénytermesztő üzemmérnök, így szorosan kapcsolódik a jelenleg végzett munkájához, a családi „örökség” az életforma melyben felnőtt vezette őt tovább ezen a sokszor rögös, de fontos úton.
Kedvező adottság, hogy a tanya jól megközelíthető, mivel Mezőtúron a Felsőrészitanya határrészen található a várostól 6-7 km-re, melyhez egy betonút tartozik. A tanya áramellátása biztosított, rendelkezik egy saját kúttal is, melyet ivóvízként is tudnak hasznosítani. A tanyagazdaság szántóföldi növény, zöldségtermesztéssel és gyümölcstermesztéssel foglalkozik 150 hektár területen. Főként paradicsom és vöröshagyma, valamint vetőmagtermesztés is a profiljukba tartozik. A gyümölcstermesztés során alma, meggy és szilva különböző fajtáit termesztik. Kilenc fajta almát termelnek melyek között a Gala, Golden és az Idared is megtalálható. Szilvafáik között a top fajták termesztését fontosnak tartják. A család főképpen a hagyományos gazdálkodást folytatja, viszont megpróbálnak munkájuk során odafigyelni a környezeti terhelés csökkentésére.
Az értékesítést a már jól bevált értékesítési csatornák biztosítják, a sok éves múlt és jelenlét lehetővé tette, hogy termékeiket helyben tudják értékesíteni. A többeknek gondot okozó munkaerő hiány sem okoz nehézséget a tanyán, ezt a pozitívumot is a sokéves múltra vezetik vissza. A fejlesztések egy részét a család pályázati forrásokból is biztosította. A gazdaság sikeres működését abban látja a család, hogy fontosnak tartják a minőségi munka fenntartását és az alkalmazkodásra való képességet, melyet a piac változásai alakítanak. Ezért is alakították ki úgy gazdaságukat, hogy több lábon tudjanak állni.
A „Hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakítása a hazai tanyasi lakosság gazdasági működőképességének érdekében” című pályázat a 2016. évi Nemzeti Tanyafejlesztési Program keretein belül.