Valamikor, még nagyanyáink korában az elektromosság, a gépek megjelenése előtt az emberek többsége falvakban és tanyákon éltek. Minden udvaron megtalálható volt a kút, az élet forrása.

Évente a ”komák”, a rokonság összefogtak és sorra járva kitakarították egymás kútjait. Vigyáztak rá. Tudták, hogy inni csak a kútból tudnak. A folyóparti települések lakói a folyók vizét itták, azzal főztek, mostak, jószágot, növényeket neveltek fel vele. Tiszta volt. Aztán…

Aztán jött a gépesítés, ami magával hozta a szennyezést is. Már nemcsak az izzadt igás jószágot mosták bele, hanem a traktort is munka után.

Fejlődött az élet, a mezőgazdaságban kevesebb kézre volt szükség, ők a városra mentek gyárakba dolgozni. Beköltöztek. Hátrahagyva a tanyát, földet a könnyebb – legalábbis annak tűnő - megélhetés ígérete miatt. E kutaknak elmaradt a takarítása, idővel ez-az belekerült, oldala beszakadt, kávája beborult s az emberek tudta nélkül szennyező forrássá vált. Hiszen egy-egy arra járó vad beleeshetett és ott lelete végét; vagy felelőtlen emberek szándékosan dobáltak szemetet, vezettek bele szennyezett vizet, trágyalevet és még sajnos a feleslegessé vált vegyszereket is. Ezzel nemcsak azt a kutat, hanem a környezetében lévőket, sőt akár több km-re lévőket is szennyezetté tették.

A szennyezés milyensége változó, sokban a szennyező anyagtól függ.

Vannak olyan anyagok, melyek „csak” színt, vagy szagot adnak a víznek, de egyébként az emberi szervezetre nem jelentenek veszélyt. Viszont ennek az ellenkezője is igaz, hiszen olyan szennyeződések is előfordulhatnak, amelyeknek nincs érzékszervi jele, mégis károsak az emberi és állati szervezetre.  Ilyenek pl. a baktériumokkal, és/vagy vírusokkal, bacilusokkal fertőzött vizek.

 

Ha többet szeretne tudni a kutak vízét veszélyeztető baktériumokról stb., akkor olvassa végig erről szóló cikkünket:

Baktériumok az ivóvízben

 

A program "Törökszentmiklós, Túrkeve, Ecsegfalva, Kisújszállás, Dévaványa, Mezőtúr tanyás térségek ivóvízvizsgálata" címmel  a 2017. évi Nemzeti Tanyafejlesztési Program keretein belül  valósul meg.

Pályázati azonosító: TP-1-2017./235