A magyarság történetében mindig is fontos szerepet játszottak a települések határában megtalálható gyümölcsösök. A háborúk, a török dúlás idején a betolakodók elvittek gyakorlatilag mindent, ami fent tudta volna tartani a településeket (állat, búza, stb). Ilyenkor csak a gyümölcsösök maradtak az emberek számára, mint tápanyagforrás. Sokszor a környék fáinak a termése mentette meg a falu lakosságát az éhhaláltól.
Hazánk különleges értékekkel rendelkezik a gyümölcsfajták kapcsán is. Ugyan mindenhol léteztek tájfajták hajdanában, mára ezek jó része eltűnt egyrészt az intenzív gazdálkodás, másrészt a kereskedelem egyéb igényei (azonos forma, méret, termésátlag, tárolhatóság, stb.) miatt.
A mai (vagy méginkább a pár évtizeddel ezelőtti) tendenciák a magyar tájfajtákat is ebbe az irányba terelte és igen nagy veszélye volt annak, hogy végképp eltűnnek ezek az értékes gyümölcsök a történelem süllyesztőjében. Szerencsére mára ez a folyamat megfordult és bizakodóbban nézhetünk a jövőbe. Egyre több ember fedezi fel ezeket az értékeket (és velük együtt a régi hagyományokat is) és egyre többen próbálnak tenni a megmentésükért hazánk területén és a Kárpát-medencében is.
Hatalmas szerencsénk, hogy a régi fajtákat még az őseink úgy oltották, hogy adott esetben akár egy évszázadot (vagy többet) is éljenek, így felhagyott gyümölcsösökben, elhagyott tanyák bozótosaiban még találhatunk megmenthető példányokat. Sajnos sok esetben ezek olyan rossz állapotban vannak, hogy azonnali cselekvésre van szükség a megmentésükhöz.
Ugyanakkor ellenünk dolgozik az Európai Unió és – valljuk be – sokszor a saját kormányaink is. A nagyüzemi termelés „szabványosított” gyümölcseit preferálják, mivel a feldolgozóipar könnyebben tudja használni őket, a termelők tudnak gépesíteni, hogy a hatalmas területek kezelhetőek legyenek.
A régi tájfajták tipikusan nem ilyenek. Az egyik gyümölcs ilyen, a másik olyan. Sokszor az azonos fajták képviselői is különböző terméseket hoznak. Néha a szakemberek is nehezen ismerik fel, hogy mi is van az orruk előtt. A feladatot az is nehezíti, hogy akár csak 100-150 évvel ezelőtt is több száz tájfajta létezett (főként almából és körtéből volt rengeteg féle) és ezek jó része már csak a könyvek lapjain marad fent. Ugyanakkor mindig előkerül egy-egy érdekesség, hogy ne hagyja nyugodni a kutatókat, valamint a megmentésük iránt elkötelezett embereket.
Mentsük meg ezeket a fákat, hisz a i őseink nemesítették évszázadokon keresztül , és egész biztos, hogy ezek azok a fajták amelyek a magyar fölhöz szoktak hozzá.
Az alapvető célunk az, hogy megmentsük és újra értéket adjunk a gyümölcsfajtáknak. Ösztönözni szeretnénk termesztésüket, mivel a helyben történő gyümölcsfeldolgozás által növelhető a hagyományos gazdálkodás jövedelmezősége. Alapvetően nagy problémának látjuk, hogy az a tudás, ami nagyapáink birtokában volt (pl. gyümölcsfák ismerete, fajták ismerete, fajták feldolgozásának ismerete), mára sajnos jelentős részben eltűnt, vagy az utolsó pillanatban van már csak jelen. Úgy hisszük, hogy a kerteken keresztül tudnánk rávilágítani az emberek figyelmét a helyi termékekre, ökológiai gazdálkodásra, ami hosszabb távon egy olyan réteg kiemelkedését eredményezhetné, amely ebből képzeli el a megélhetését.
Fontosnak tartjuk a tájfajták megismertetését is az emberekkel, ennek érdekében tavaly is megszerveztük a magbörzénket, amelyet 2015-16-ban is szeretnénk megvalósítani.
Az elmúlt egy évek tevékenységei:
Rendezvények:
-
I. I. Kevi Magbörze megszervezése: a tavalyi évben megszerveztük Túrkevén az első magbörzét, mely nagy érdeklődésre tartott számot
-
II. II. Kevi Magbörze megszervezése: Folyamatban, hamarosan megszervezésre kerül
-
III. Részvétel a TVSE (Túrkevei Városi Sport Klub) Mozdulj Túrkeve programjában
-
IV. Íjászbemutatók szervezése helyi civil szervezetek programjain (8 alkalom)
-
V. Több alkalommal egyéb rendezvényeken részvétel a helyi termékek népszerűsítésével kapcsolatban (Szeptemberfeszt, Budapest Első Esti Piaca, Juhászfesztivál, stb.)
Előadások helyi termék, hagyományos mezőgazdaság témában:
-
Gyógynövényes előadások (Túrkeve, Zemplén)
-
Hubai Kft. - Gazdadélután gyerekeknek (Kunhegyes)
Kutatások:
-
Túrkeve mezőgazdasága a TSZ-ek létrejöttétől a napjainkig.
-
Túrkeve, mint hazánk egyik legszárazabb területének gyümölcsösei, ezek jelentősége az itt élő népesség életében
-
A túrkevei veresszilva alany alkalmasságának kutatása az ország más területein oltóalanynak való hasznosításában, avagy mennyire használhatóak hazánk feltételezett későbbi száradásakor ezek az alanyok
További cikkek:
Almák
Tájhonos fajták
Szilvák
